Kisváros jelentős tudományos eredményei – Az Annales Tataienses sorozatról

Tata gazdag történelmi hagyományainak őrzői, kutatói, gyarapítói e sorozat elindításával 1998-ban éves gyakorisággal megrendezendő konferenciák tárgyává tett egy-egy jelentősebb korszaknak a város történetéhez köthető új kutatási eredményeit kívánták kötetekbe foglalni. A kis város immáron 17 éve tartó tanácskozásai és erre épülő tudományos könyvkiadása jelentős eredményeket ért el. A sorozat elindítói a rendszerváltás utáni helytörténeti monográfia termés tanulságainak valamelyes ismeretében jó stratégiai döntést hoztak. Volt igény a két kötetes várostörténet (1979, 1984)1 hiányosságainak meghaladására, új összefoglaló szintézis megírására. Felismerték: ehhez „nem csak” szaktudományos igényességre, de részösszefoglalásokra és számos előtanulmányra is szükség van. Az 1990 –es évek második felében a 2000-es évek elején a honfoglalás 1100. – és az államalapítás 1000. évfordulójának „bűvöletében” - olykor jelentősebb anyagi támogatással -, az adott település történetét teljességre törekvően bemutató művek mellett, tudományos szempontból monográfiának nem nevezhető -, vegyes színvonalú és műfajú kötetek-, jó indulatúan településtörténeti műveknek nevezhető-„összefoglalások” is napvilágot láttak2

 

Megvolt tehát a felismerés, milyen úton, milyen koncepció mentén induljanak el dr. Fülöp Éva Mária múzeumigazgató, Fatuska János muzeológus, ifjabb Gyüszi László akkori helyi könyvtárigazgató-, helytörténész és munkatársai. Ma már láthatjuk, jó feleletet adtak arra a kérdésre, aminek megválaszolása a lokális-, tatai történelem, helytörténet komplex feldolgozását szolgálja.

Terveik mögé „odaállt” a városi önkormányzat kiemelkedően közhasznú jogállású Tatai Mecénás Közalapítványa, - amely - ókori névadójának ez irányú munkásságához méltó módon - támogatta a tematikus konferenciák megrendezését, ezek előadásainak kötetekbe rendezett megjelentetését.

 

 

Mivel is indulhatott volna mással a sorozat, krónikaírás (annales), mint „vitézi tettel”: a Tata történetének első aranykora után következett 16. századi hadtörténelem országos és helyi vonatkozásainak megvitatásával, az akkori végváriak tettei előtti tisztelgéssel? Tata helye és szerepe a végvári rendszerben, fegyverzet és haditechnika a 15 éves háborúban, ostromok és csaták képi-művészettörténeti ábrázolásai, a kor jelentősebb hadvezéreinek vitézi kultusza képezte e kötet tematikáját3. E művet-, mint ismeretes, megjelenését megjelenését követően egyetemi segéd-könyvként, kötelező irodalomként is használják. Nem tudományos-, de a város szempontjából fontos-, hagyományt teremtő hozadéka e tanácskozásnak és a kötetnek, hogy az idén már 7. alkalommal rendezik meg a „Tatai Patara Török Kori Történelmi Fesztivál” című látványos-, az idegenforgalmi kínálatot bővítő több napos hadijátékot. Mindez s a kötet idegenelvű rezüméi valamelyest segíthetnek abban, hogy nagyobb gondot fordítsunk történelmünk nemzetközi jelenlétére4.

 

 

A sorozat második kötete5 Tata „második aranykorához” kapcsolódott. A mezőváros, mint uradalmi központ cím köré szervezett előadások között sok nem helyi vonatkozásút találunk. A könyv ezen írásai (Visegrád, Pápa, Csurgó, Zalaegerszeg, Szombathely, esetében várostörténeti-, míg a bihari magánbirtok –illetve az egri érseki és káptalani birtokok uradalomtörténeti szempontból egészítik ki, árnyalják a szűken vett helyi témákat. A várostörténet szaktudományt megtermékenyítő hatására is példa, tematikai egybeesés, hogy a sorozat nemrégiben megjelent utolsó-, 7. kötete birtoklás-és gazdaságtörténeti blokkot tartalmaz6. Ez a fejezet a magyarországi nagybirtok történeti fejlődésről szól, bemutatja a Tata-gesztesi uradalom,- melynek központja volt Tata – megszervezését, az Esterházyak telepítéspolitikáját a család valamennyi dunántúli domíniumában.

 

A sorrendben harmadik kötet Tata és környéke újabb leleteinek elemzését adja -, régészeti eredményeket mutat fel az őskőkortól a római korig7. A táj minden korban kiválóan alkalmas élőhely volt az ember megélhetéséhez, - minden geológiai-embertani- régészeti-történelmi változásai itt hagyták nyomukat, átformálták a környék természeti-kulturális viszonyait. Mindez igazolja a történeti táj védelmének igényét.

Tata-Porhanyóbánya középső kőkori telep lelőhelyének anyagával három tanulmány is foglalkozik. Magáról a telepről, az előkerült kőszerszámok vizsgálatáról szóló tanulmányokat az 1995-98 között elvégzett régészeti feltárásokhoz kapcsolódó földtani és őslénytani megállapítások gazdagítják. Egy-egy tanulmány foglalkozik késő bronz-és késő vaskori lelet együttesek elemzésével, amit egy római falfestmény rekonstrukciójának- illetve ugyan e korból származó freskós szoba mennyezete restaurálásának leírása egészít ki. I. kötet jelzés szerepel a sorozat címében, amiből arra következtethetünk, hogy további publikációkra számíthatunk Tata korai időszakainak kutatói-, helyi és más régészek tollából.

 

 

A tatai krónikák- inkább ezt használnánk az évkönyvek helyett-, mivel a periodicitás az éves megjelenést nem követi- 4. kötete a legújabbkori várossá nyilvánítás 50. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéshez kapcsolódóan látott napvilágot8.

 

 

Tata római-és középkori topográfiájára vonatkozó új adatok ismertetésétől a „vizek várossá”-ban az idegenforgalom szerepét és jelentőségét, mint település-szervező erőt két évszázad vonatkozásában taglaló munkáig változatos témákat ölel fel e tanulmány-gyűjtemény. Tatát már az érett középkorban a királyi jelenlét miatt civitasként (királyi város) említik a források, később mezővárosként élte mindennapjait történelme folyamán. Így nem meglepő, ha több közigazgatás-történetiírást is találunk a kötetben, - a várossá válás történelmi útját bemutató alapkoncepció jegyében. ”Arx-oppidum-civitas”.. A másik gondolat: a történeti táji és emberi kultúra értékeinek együtt látása, bemutatása: melyre példa lehet a tatai angolkert, mint műemléki védettség alatt álló terület -, tájba illő helyi jellegzetesség értékinek ismertetése.

 

Mindezek után nem meglepő-, ha a Tata és környéke történetét tematikus egységekben feldolgozó következő kötetet a történeti ökológia kérdéseinek szentelték szerkesztői9. „A társadalomtudományok a történeti ökológiában a természeti környezet és a társadalom egymásra hatását kutatják… az embert az ökoszisztéma résznek tekintik. …A különböző szakterületek közötti interdiszciplináris együttműködés az elmúlt évti évtizedekben új tudományos megállapításokat eredményezett. A mind kiterjedtebben alkalmazott természettudományi… vizsgálatok növelték az információk számát, megkönnyítették a történészek számára az egykori kultúrák életmódjának tisztázását, lehetőséget biztosítottak a település környezetének rekonstrukciójára."10. Kutak, vízellátás, halászat, időjárási jelenségek történeti vonatkozásai mellett két jelenkorra vonatkozó munka, a gerecsei történeti ökológiai program és Tata madártani jelentőségének áttekintése kapott helyet a gyűjteményben. Ez utóbbi méltán nevezhető nemzetközinek. Megjelentetését többek között a Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület is támogatta, ami a sorozat 1. köteténél említett turisztikai kapcsolatot erősíti. Örvendetes, hogy a krónikák egyre szélesebb városi-és azon túli támogatások révén eddig a Mecénás Kulturális Közalapítvány kiadásban jelentek meg.

 

 

A sorrendben következő kötetet kiadóként már a városi önkormányzat és a megyei múzeumi igazgatóság jegyzi. Ezen összeállítás a sorozatnyitó kötethez hasonlóan a 16. századba, annak is az elejére kalauzolja el olvasóit11

„Kevés, az 1510-es országgyűléshez mérhető horderejű esemény fordul elő egy kisváros történetében, ezért a fél évezredes évforduló méltán került a helyi közfigyelem középpontjába.” Ezzel együtt összesen négy tanulmányból áll a munka. Az 1510. évi országgyűlésekkel, a tatai országgyűlés külpolitikai-diplomáciai hátterével, a Jagelló-kori várral és uraival. Ekkoriban került Tata európai látókörbe, mivel európai horderejű kérdésben kellett az ország akkori urainak dönteni, ami másfél évi huzavona után 1510 július 5.-én sikerült is. Magyarország üdvözli a török elleni hadjárat tervét, csatlakozik a török ellenes cambrai-i ligához Dalmácia visszahódításáért. „A magyar királyi udvar két és fél hónapot töltött Tatán, a diplomáciai események helyi vonatkozásai mégsem ismertek. … a tatai országgyűlési ülésszak szerves része volt egy olyan nemzetközi politikai összefüggésrendszernek, amelyben a magyar állam egyenrangú félként szerepelt12.”

 

 

A részletes eseménytörténet után megtudhatjuk, hogy a vár II. Ulászló kedvelt vadászkastélya, pihenőhelye volt. Komoly építkezéseket folytatott itt, amit - második virágkornak nevez Neumann Tibor13. Ezt erősíti, hogy ekkoriban, 1498-1526 között a király bizalmasai a Hont-Pázmány nembeli Korlátköviek voltak Tata várnagyai. (Címer faragványuk a helyi múzeumban látható) Egyikük, Péter, a középkori magyar állam és ”nemzeti nagylétünk nagy temetőjé”-nél, a mohácsi síkon esett el.

A Jagelló korszak első fele nem hanyatlás volt Tata történetében. E megállapítást erősíti Buzási Gergely régészeti-, építészet történeti tanulmánya, melyben a vár építését Zsigmond királytól 1510-ig tárgyalja. Az írás gazdagon illusztrált, ami által a szó szoros értelmében is impozáns-, rekonstruált kép bontakozik ki a késő középkori tatai vár reneszánsz stílusú épület-együtteséről14. Mivel a mezőváros akkori életéről, mindennapjairól semmit sem tudunk, ez a „kevés helyi vonatkozás" kozás” a legismertebb és legfontosabb momentum a követjárás és nemzetközi diplomáciai történések gyorsan múló jelentőségű napi eseményeinek hátterében. A Mohács előtti pompát és csillogást jelképezi a pápai ajándék: díszföveg és díszkard--utóbbi a kötet címlapján - az V Károly császár által a kereszténység hősének nevezett II. Lajos elődjének.

A sorrendben 7. kötet egy tíz éves időszak alatt megvalósult előadás- sorozat anyagát tartalmazza. Ezek az 1998-2007 között megrendezett történettudományi felolvasó ülések, előadások, a város kiemelt kulturális rendezvényeihez kapcsolódtak. Középpontjukban a nemcsak Tata és az ország-, de Európa történetében is jelentős szerepet játszott Esterházy család különböző ágaihoz tartozó arisztokraták pályafutása állt15. Nem korlátozódtak csak a tatai- grófi ág tagjaira, hanem a genealógia mellett számos más tudományterület művelőivel együtt egészében kívánták bemutatni 400 év tükrében mindazt, ami ma még tudható róluk. Mégis, az eddigi legterjedelmesebb kötet sem nyújthatja a teljes Esterházy család históriáját, - mint az több helyütt megfogalmazódott. A tágabb család tagjai katonai-közjogi- politikai-, sőt diplomáciai életben betöltött szerepe mellett elemzésre került művészetpártoló-, mecénási működésük, a művészeti életet és tágabban a gazdasági építkezésekben részt vett mesterek foglalkoztatását is támogató ténykedésük. Utóbbira csak egyetlen-, Tatán kívüli, de közeli példa: a majki kamaldúli remeteség megalapítása, építészeti-, művészettörténeti értékei. Az egyházi pályán működők tevékenysége kapcsán elég, ha az egri püspök Esterházy Károly mecénási elveire és gyakorlatára gondolunk. -ezzel is összefüggésben.

 

Rokoni és gazdasági -, birtok-kapcsolataikhoz kulcs tanulmány Kaposi Zoltáné-, aki az uradalmi rendszer 18.-20. századi változásai bemutatásával a gazdaságtörténeti -, uradalomtörténeti írásoknak adta meg hátterét, keretét. Ezen részterület tudományos eredményei képezik a legerősebb vonulatot, ezek a tanulmányok állnak a kötet tengelyében: Az ebbe a tematikai egységbe sorolható írások a várostörténeti ismereteinket is jelentősen gazdagítják, mert az Esterházyak uradalomszervező tevékenységének köszönhetően 1727 után kiépített birtok együttes gazdasági-igazgatási központja több mint két évszázadig Tata volt16. A 7.-, utolsó kötet méltó befejezése az annaleseknek, mivel az előzőekhez hasonlóan jelentős új tudományos kutatási eredmények sorát vonultatja fel. Ezzel gazdagítva a jövőben megírandó új szemléletű és új szempont-rendszerrel bővülő várostörténeti monográfia előmunkálatait, egyúttal kijelöli a további kutatások irányait.

 
 

Mindez elmondható, ha az egyes kötetek tekintetében nem is egyenlő mértékben, a sorozat egészéről. Az annalesekben a városi-, és annak határain kívül keletkezett, de ide vonatkoztatható jelentős tudományos eredmények kerültek bemutatásra. A történettudományi – és határ-területi kutatások lényegi megállapításainak részletes elemzése, egymás mellé illesztése, összegzése jó alapot szolgáltat egy más formában, más kiadóval, a helyi múzeum keretén belül folytatódó-hagyományőrző-, a város történetét feldolgozó új sorozat koncepciójához és megjelentetéséhez. Ezáltal a folytatás, új sorozat (?) is követi és szolgálja az 1998-ban csak részben kitűzhető célt. Ami nem más, mint egy új-, részletes feldolgozásokon alapuló -, az akkori ismeretanyagot teljességében szintetizáló várostörténeti monográfia megalkotása.

 

[1] Tata története 1.- 2./·[írták Körmendi Géza et al.]·; ·Tata·:1979--240 p., 1984-·280 p.

[2] „A településtörténeti monográfia-írás kérdései” című, 2002 november 21-én Veszprémben rendezett konferencia előadásai=  Acta Papensia 3: 2003 1-2.sz.1-173.p.

[3] Tata a tizenötéves háborúban: Tatán 1997. május 23-án megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga Tata:, 1998: 170 p. (Annales Tataienses, 1.)

[4] U. ott. v. ö. R. Várkonyi Ágnes nyitó előadása

[5] A mezőváros, mint uradalmi központ: Tatán, 1998. október 15-én megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga /Tata :, 2001 254 p. (Annales Tataienses 2.)

[6] Griff karddal és rózsával : az Esterházy család története : tudományos Előadás-sorozat az Esterházy család történetéről: Tata, 1998-2007 Tata, 2014 346 p. (Annales Tataienses, 7.)

[7] Régészeti adatok Tata történetéhez. -·Tata·: 2003···1. -·172 p·(Annales Tataienses 3.)···A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga. 

[8] A vártól a városig: Tata évszázadai / Tata.  2004 - 253 p. (Annales Tataienses, 4.)

[9] Környezetváltozás, termelés, fogyasztás: adatok a történeti ökológia kérdéskörhöz: Tatán 2004. június 22-én megtartott tudományos ülésszak anyaga. Tata 2006 - 160 p. (Annales Tataienses 5.)

[10] U. ott Gyulai Ferenc bevezetője

[11] A diplomácia válaszútján: 500 éve volt Tatán országgyűlés. - Tata 2010 - 114 p. (Annales Tataienses 6.)

[12] U. ott. p. 51.

[13] U. ott p. 71.

[14] U. ott. p. 93.- 114.

[15] Griff karddal és rózsával: az Esterházy család története: tudományos Előadás-sorozat az Esterházy család történetéről: Tata, 1998-2007 Tata, 2014 346 p. (Annales Tataienses, 7.) v. ö. 6. sz. jegyzet. Talán nem véletlen, hogy az újabb kori várossá nyilvánítás 60. évfordulójának évében jelenhetett meg.

[16] v. ö. 8. sz. jegyzet

 

Kemlib lapszám: 
Megjelenési év: 
Település: